Tag Archives: fejlesztés

Masdar, a környezettudatos városrész

Abu Dhabiban érdekes városrész építése van folyamatban, hiszen minden jel szerint 2016-ban felavatásra kerül a Masdar (ami forrást jelent arab nyelven). Ezt a negyedet 50 ezer lakosra tervezik, azonban az érdekesség az, hogy negyedannyi energiát és vizet használ majd, mint egy általános negyed. A fenntartható fejlődés az egyik legfontosabb célja ennek a projektnek, amiben szeretne Abu Dhabi úttörővé válni, egy ilyen innovatív, környezetbarát technológia segítségével pedig, minden jel szerint sikerülni is fog.

Budapest megváltozhat a következő években – 1. rész

A következő öt évben számos fejlesztés vár Budapestre, azonban még sok a kérdőjel ezekkel kapcsolatban. A budapesti fejlesztések esetében néhány nagyberuházás sorsa dől el a közeljövőben, de több finanszírozás háttere is eldöntetlen egyelőre, ahogyan a kivitelezések kapcsán is akadnak problémák. Politikától függetlenül mindenki szeretne egy autómentes hidat Budapesten, amely minden jel szerint a Lánchíd lesz. A tervek szerint ezen kizárólag gyalogosok, biciklisek, valamint a BKV-s járművek kelnek majd át.

Nagyon lényegesek a városrészek fejlesztései

Budapest egy hatalmas város, ezért külön részekre osztva fejlődik és halad előre. A városrészek fejlesztései kerületenként történik, így ezek mindegyike gyorsan és látványosan halad előre. A főváros 13. kerületében például az értékőrzés és a megújulás a legfontosabb célkitűzés. A stratégiai tervek alapján, a kerület harmonikus életmódot teremtene az ott lakóknak, ahol nemcsak a kézzel megfogható dolgok számítanak eredménynek, hanem ugyanúgy jelen van a gondoskodás és az egyenlő esélyek biztosítása.

A városi fejlesztések legfontosabb előnyei

Ahhoz, hogy egy adott helyen az emberek kényelmesen és egészségesen tudjanak élni, mindenképpen lényeges néhány dolgot biztosítani a lakosoknak. A városi fejlesztések sokfélék lehetnek, amibe beletartozik a zöldövezetek kialakítása, a bicikli utak biztosítása, szabadidőközpontok létrehozása, de ez csak néhány példa a fejlesztési összképből. Budapesten egyre nagyobb figyelmet kap a kerékpáros közlekedés, aminek célja az egészségmegőrzés és a fővárosi élet minőségének javítása. A biciklivel történő közlekedés csökkenthetné a gépjárműforgalmat, ami környezetvédelmi szempontból is egy fontos tényező, de az állandó dugók kialakulását is csökkentheti, ami zavartalan utazást jelentene.

A Duna, mint közforgalmi, közlekedési felület

A főváros első közforgalomba integrált közlekedési gőzhajója 1820-ban indult
útjára, a Vigadó tér és Óbuda között szállította az utasokat. A bécsi székhelyű
Első Duna-gőzhajózási Társaság az 1880-as években már több mint 4 millió utast
szállított évente.

A budapesti hajózás azonban a villamos megjelenése, másrészt
a látványos budapesti építkezések hatására hanyatlásnak indult. Ezen
építkezések során alakult ki Budapest ma is ismert közúthálózatának egy része.
A ’20-as évekre a hajók utas-száma egyharmadával csökkent, 1972-ben a 2-es
metró második szakaszának átadása után pedig még inkább felgyorsult hanyatlás.

Interaktív szökőkutak a Szabadság téren

A Szabadság téren épült interaktív szökőkút habosított vízfala gondoskodik arról, hogy a járókelő
teljesen ki tudjon szakadni szokásos városi közegéből, és helyette egy
váratlan, szokatlan szituációba, más környezetbe kerüljön. Mindez interaktív
eszközökkel történik; a vízelvezetés miatt kialakított minimális lejtést
leszámítva a szökőkút nem emelkedik ki jelentősen környezetéből.

A számára kijelölt terület burkolata eltér ugyan a környezetétől, de ahhoz síkváltás
nélkül kapcsolódik. A téglalap alaprajzú terület meghatározott és egymással
összefüggő pontjain egy sorban, a burkolatba rejtve függőleges vízoszlopokat
kialakító szökőkút fúvókákat helyeztek el a tervezők – Ásztai Bálint, Kovács
Csaba, Kelecsényi Gergely és Cselovszki Zoltán –, melyek működési tervnek
megfelelően akár három méter magasra is eljuttatják a szökőkút vizét.

Közparkok múlt ideje

Ha valaki évtizedeket él egyetlen településen, óhatatlanul
szemtanújává válik annak, hogy az milyen változáson megy keresztül. Jó esetben
pozitív változásokat szemlél napról-napra, évről-évre az ablakából, vagy éppen
munkába menet. Sajnos azonban a mérleg nem igazán pozitív.

Budapest valaha számtalan szép közparkkal rendelkezett, ezek jó része mára
szinte vagy teljesen eltűnt – különféle beruházások áldozatává vált –, vagy
felveri a gaz. A parkok elrozsdásodott játszóterein már az árva hinták sem
nyikorognak, szőrén-szálán eltűntek; elgörbült mászókák, hinták és csúszdák,
régi padok, sakk-, és ping-pong asztalok maradványai árválkodnak itt-ott
magányosan, a virágágyásokban disznóparéj tanyázik, a szökőkutakat betemették
az évtizedek.

Közösségi kertek a fővárosban

Az ember természetes igénye a gondozott környezet, és sok
ember számára alapvető igény a kertészkedés is. A városi bérházakba, panelekbe
szorult lakók legtöbbjének szinte semmilyen lehetősége sem nyílik arra, hogy szabadföldön
hobbikertet hozzon létre, így van, aki kénytelen megalkudni a balkonládában növesztett
paprikával, koktélparadicsommal, illetve a pusztán szépségükkel szemet
gyönyörködtető szobanövények gondozásával.

A fővárosi közösségi kertek ötlete és megvalósítása szinte mozgalmat indított
el; ott, ahol a lehetőség adott, emberek százai látogatják városszerte a
veteményeiket, saját kézzel épített sziklakertjeiket, fűszerültetvényeiket.