A skót whisky fénykora
Nem szabad megbotránkozni azon, hogy egyesek rabjai a finom italoknak, inkább úgy kell fel fogni, hogy jobb ha kevesebbet és minőségit isznak, mint állandóan ittasak lennének.
A skót whisky markáns aromája gyorsan megfogja a ritka italokat kedvelőket. Amikor az első gabonapárlatot készítették Skóciában, gyógyító szerepet adtak neki, ezért is nevezték az elején aqua vitae-nak. Története nagyon egyszerű. A délről érkező szerzetesek, ezen a vidéken nem találtak alapanyagot az alkoholpárlat késztéséhez, mivel gyümölcs, szőlő nagyon kevés terem. Ezért arra vetemedtek, hogy sörből készítsenek alkoholt. A kísérletezést siker koronázta, olyannyira, hogy az 1800-as évekre már több ezer liter skót whisky volt forgalomba az angol földön és azon túl is. Franciaország, mint konyakkereskedő nagyhatalom, ebben a periódusban még uralta az európai alkoholkereskedelem piacát.
Az 1800-as évek második felében megjelenő filoxéria azonban a szőlőállomány kétharmadát elpusztította, ebből eredendően a konyak kevés lett, rossz minőségű és rettenetesen drága. Helyét egyből átvette a skót whisky, majd pár éven belül meghódította az egész Európát. A skót whiskyt ettől kezdve ipari mennyiségben lett gyártva és most már nemcsak Skóciában, hanem Írországban is. Maga az ital lényegében több száz éves gabonapárlási módszerre alapszik, aminek során tiszta alkoholt nyernek. Az alapanyagot speciális szárítási folyamatnak vetik alá, aminek során tőzegfüsttel kezelik. A kétszeres lepárlás után, hordókba kerül érlelődni, minimum 3 évig.