Tag Archives: fejlesztés

Masdar, a környezettudatos városrész

Környezetbarát városrész épül

Környezetbarát városrész épül

Abu Dhabiban érdekes városrész építése van folyamatban, hiszen minden jel szerint 2016-ban felavatásra kerül a Masdar (ami forrást jelent arab nyelven). Ezt a negyedet 50 ezer lakosra tervezik, azonban az érdekesség az, hogy negyedannyi energiát és vizet használ majd, mint egy általános negyed. A fenntartható fejlődés az egyik legfontosabb célja ennek a projektnek, amiben szeretne Abu Dhabi úttörővé válni, egy ilyen innovatív, környezetbarát technológia segítségével pedig, minden jel szerint sikerülni is fog.

Budapest megváltozhat a következő években – 1. rész

Látványos budapesti fejlesztések kezdődhetnek

Látványos budapesti fejlesztések kezdődhetnek

A következő öt évben számos fejlesztés vár Budapestre, azonban még sok a kérdőjel ezekkel kapcsolatban. A budapesti fejlesztések esetében néhány nagyberuházás sorsa dől el a közeljövőben, de több finanszírozás háttere is eldöntetlen egyelőre, ahogyan a kivitelezések kapcsán is akadnak problémák. Politikától függetlenül mindenki szeretne egy autómentes hidat Budapesten, amely minden jel szerint a Lánchíd lesz. A tervek szerint ezen kizárólag gyalogosok, biciklisek, valamint a BKV-s járművek kelnek majd át.

Nagyon lényegesek a városrészek fejlesztései

Lényegesek a különböző városrészek fejlesztései

Lényegesek a különböző városrészek fejlesztései

Budapest egy hatalmas város, ezért külön részekre osztva fejlődik és halad előre. A városrészek fejlesztései kerületenként történik, így ezek mindegyike gyorsan és látványosan halad előre. A főváros 13. kerületében például az értékőrzés és a megújulás a legfontosabb célkitűzés. A stratégiai tervek alapján, a kerület harmonikus életmódot teremtene az ott lakóknak, ahol nemcsak a kézzel megfogható dolgok számítanak eredménynek, hanem ugyanúgy jelen van a gondoskodás és az egyenlő esélyek biztosítása.

A városi fejlesztések legfontosabb előnyei

A városi fejlesztések nyilvánvaló előnyei

A városi fejlesztések nyilvánvaló előnyei

Ahhoz, hogy egy adott helyen az emberek kényelmesen és egészségesen tudjanak élni, mindenképpen lényeges néhány dolgot biztosítani a lakosoknak. A városi fejlesztések sokfélék lehetnek, amibe beletartozik a zöldövezetek kialakítása, a bicikli utak biztosítása, szabadidőközpontok létrehozása, de ez csak néhány példa a fejlesztési összképből. Budapesten egyre nagyobb figyelmet kap a kerékpáros közlekedés, aminek célja az egészségmegőrzés és a fővárosi élet minőségének javítása. A biciklivel történő közlekedés csökkenthetné a gépjárműforgalmat, ami környezetvédelmi szempontból is egy fontos tényező, de az állandó dugók kialakulását is csökkentheti, ami zavartalan utazást jelentene.

A Duna, mint közforgalmi, közlekedési felület

Duna

Duna

A főváros első közforgalomba integrált közlekedési gőzhajója 1820-ban indult
útjára, a Vigadó tér és Óbuda között szállította az utasokat. A bécsi székhelyű
Első Duna-gőzhajózási Társaság az 1880-as években már több mint 4 millió utast
szállított évente.

A budapesti hajózás azonban a villamos megjelenése, másrészt
a látványos budapesti építkezések hatására hanyatlásnak indult. Ezen
építkezések során alakult ki Budapest ma is ismert közúthálózatának egy része.
A ’20-as évekre a hajók utas-száma egyharmadával csökkent, 1972-ben a 2-es
metró második szakaszának átadása után pedig még inkább felgyorsult hanyatlás.

Interaktív szökőkutak a Szabadság téren

Interaktív szökőkút

Interaktív szökőkút

A Szabadság téren épült interaktív szökőkút habosított vízfala gondoskodik arról, hogy a járókelő
teljesen ki tudjon szakadni szokásos városi közegéből, és helyette egy
váratlan, szokatlan szituációba, más környezetbe kerüljön. Mindez interaktív
eszközökkel történik; a vízelvezetés miatt kialakított minimális lejtést
leszámítva a szökőkút nem emelkedik ki jelentősen környezetéből.

A számára kijelölt terület burkolata eltér ugyan a környezetétől, de ahhoz síkváltás
nélkül kapcsolódik. A téglalap alaprajzú terület meghatározott és egymással
összefüggő pontjain egy sorban, a burkolatba rejtve függőleges vízoszlopokat
kialakító szökőkút fúvókákat helyeztek el a tervezők – Ásztai Bálint, Kovács
Csaba, Kelecsényi Gergely és Cselovszki Zoltán –, melyek működési tervnek
megfelelően akár három méter magasra is eljuttatják a szökőkút vizét.

Közparkok múlt ideje

Közpark valaha!

Közpark valaha!

Ha valaki évtizedeket él egyetlen településen, óhatatlanul
szemtanújává válik annak, hogy az milyen változáson megy keresztül. Jó esetben
pozitív változásokat szemlél napról-napra, évről-évre az ablakából, vagy éppen
munkába menet. Sajnos azonban a mérleg nem igazán pozitív.

Budapest valaha számtalan szép közparkkal rendelkezett, ezek jó része mára
szinte vagy teljesen eltűnt – különféle beruházások áldozatává vált –, vagy
felveri a gaz. A parkok elrozsdásodott játszóterein már az árva hinták sem
nyikorognak, szőrén-szálán eltűntek; elgörbült mászókák, hinták és csúszdák,
régi padok, sakk-, és ping-pong asztalok maradványai árválkodnak itt-ott
magányosan, a virágágyásokban disznóparéj tanyázik, a szökőkutakat betemették
az évtizedek.

Közösségi kertek a fővárosban

Közösségi kertek

Közösségi kertek

Az ember természetes igénye a gondozott környezet, és sok
ember számára alapvető igény a kertészkedés is. A városi bérházakba, panelekbe
szorult lakók legtöbbjének szinte semmilyen lehetősége sem nyílik arra, hogy szabadföldön
hobbikertet hozzon létre, így van, aki kénytelen megalkudni a balkonládában növesztett
paprikával, koktélparadicsommal, illetve a pusztán szépségükkel szemet
gyönyörködtető szobanövények gondozásával.

A fővárosi közösségi kertek ötlete és megvalósítása szinte mozgalmat indított
el; ott, ahol a lehetőség adott, emberek százai látogatják városszerte a
veteményeiket, saját kézzel épített sziklakertjeiket, fűszerültetvényeiket.